Osnovna škola Lug

Škola u Lugu osnovana je 1543. godine. Osnovala ju je reformatska (kalvinska) crkva. Nastava se izvodila u posebnim objektima u blizini crkve. Crkveni odbori vodili su brigu o organizaciji rada, materijalnim i kadrovskim problemima.

Od 1900. godine nastava je obvezna za svu djecu, bez obzira na nacionalnu i vjersku pripadnost. 1920. godine škola je postala državna ustanova. Godine 1959. formirana je Osnovna škola  “Petőfi Sándor” Lug, koja obuhvaća dvije područne škole, u Vardarcu i u Kopačevu. Godine 1991., nakon srpske okupacije, škola je izgubila samostalnost, pripojena je Osnovnoj školi Zmajevac.

Odlukom Ministarstva prosvjete i športa (KLASA: 602-02/97-01/2389; URBROJ: 532/1-98-2 od 24. veljače 1998. godine) Osnovna škola Lug, Lug počinje raditi kao samostalna osnovna škola od 1. travnja 1998. godine.

Rješenjem Trgovačkog suda u Osijeku, od 20. travnja 2006. godine službeni naziv škole je: Osnovna škola Lug – Laskói Általános Iskola.

1543-1750 A laskói templomdombon ferencrendi szerzetesek éltek a reformáció előtt. Feltételezhető,hogy a kolostorban oktatták a környéken felfedezett tehetséges gyermekeket. 1475-től gót stílusú templom állott itt. Sztárai Mihály 1543-ban, Siklós eleste után Laskóra jön, hogy megbirkózzék a ferences rendiekkel az új hitért. A reformátusok iskola központja: Sárospatak, Debrecen, Gyulafehérvár és Kolozsvár. Ezekhez az anyaintézményekhez csatlakoztak a falusi iskolák. Tőlük nyerték a tanítóikat és a tanmódot is.

1750-1870 Erre az időszakra is jellemző, hogy még mindig „akademikus lector” növendékek jönnek egy-két évre tanítani. A hivatásos tanítók képzése 1852-ben kezdődik. Ebben az évben válik el végérvényesen a papi pálya a tanítói hivatástól. A leány gyermekeket 1777-től kezdték el tanítani. Őket külön tanítók tanították. A laskói egyház nem különítette el a lányokat a fiúktól,mert csak egy tanítója volt.

1866-1921 Az iskola még mindig egyházi, nem akadémikus lektorok, hanem tanítóképzőt végzett tanítók oktattak. Ők már nem egy évig, hanem sokszor halálukig falvainkban maradtak. 1866-ban az iskolát két tanteremre bővítették. 1870. után az oktatás minősége javul (természetrajzot, számtant, történelmet,földrajzot, már külön tankönyvekből oktatják.) 1900-ban kötelezővé vált a más nemzetiségű és vallású gyermekek oktatása is.

1921-1945 Az iskolában az oktatás jogát az állam az egyháztól elveszi, de az iskola épületét, telkét nem, s meghagyja számára a vallásoktatás jogát is. Az iskola hatosztályos ebben az időben. Ismétlő iskola heti egy alkalommal 1930-ig működik. Az oktatás nyelve magyar, különösen 1933-ig.1941 – 1945 között az iskola nyolcosztályos.

1959/60-as tanévtől a kopácsi, a várdaróci és a laskói általános iskola szervez egy új központi iskolát Laskó központtal. Igazgatónak Kéry Lajost nevezi ki. Ebben a tanévben: Kopácson 1-4. osztályig 102 tanuló, Várdarócon 1-4. osztályig 101 tanuló és Laskón 1-8. osztályig 166 tanuló volt, tehát összesen 377 tanuló tartozott a központi iskolához.

1964/65 októberében az iskola házhelyet vásárol a Petőfi Sándor utca 102-es házszám alatt. A laskói helyi közösség kéri a két nyelvű oktatás bevezetését, az iskola tantestülete elutasítja. A tantestület határozatot hozott hogy a leánytanulók bordó, a fiúk kék köpenyt viseljenek. 1981-ben felépült az iskola új épülete.

1991-ben a háborús veszély elől elmenekült a tanulók kétharmada és a pedagógusok 90%-a. A szerb hatalom megszüntette az iskola önállóságát, a vörösmarti Kis Ernő Általános Iskolához csatolták. A tanítás folyamatos a háborús évek alatt is. 1996. december 2-án visszakerült a horvát iskolarendszerbe, majd 1998. áprilisában visszanyerte önállóságát.